Olasz-magyar cserekapcsolat – 9.D

Előzmények: Egy októberi meleg napon, osztályfőnökünk Völgyesiné Lukács Katalin egy nagy bejelentéssel fogadott minket osztályfőnöki órán.  Közölte velünk, hogy egy tanár kolléga nem tudta vállalni az AFS által kialakított lehetőséget és, hogy neki ez az ötlet nagyon megtetszett, de előbb még megkérdez minket… szavakkal sem tudnám leírni mekkora volt az örömünk és mennyire izgatottak lettünk. A hír az volt, hogy egy milánói osztállyal cserekapcsolat keretében ők egy hetet Debrecenben, mi pedig egy hetet Milánóban tölthetünk.

Szombat: Este 22:30-kor landolt az olasz gyerekek repülőgépe a reptérre. Mindenki nagyon izgult azon, hogy vajon mennyire fogunk tudni alkalmazkodni egymás kultúrájához? Miután kicsekkoltak és végre megláthattuk őket, érezhető volt, hogy mindenki vérnyomása az egekbe szökött. Ott a már meglévő beosztás alapján mindenki köszöntötte az olasz barátját és el is indult mindenki haza pihenni (ki az utazást, ki az otthoni takarítást).

Vasárnap: Családi program! Ezen a napon mindenki egyénileg tervezett programot a családdal közösen. Minden magyar család -, ahogyan ez nálunk szokás a vasárnapi pihenő nap keretében, no meg persze az olasz gyerek érkezésének keretében – nagyszabású ebédet készített, ahonnan nem maradhatott el a halászlé, a gulyás, a húsleves, a töltött káposzta, a rántott hús és természetesen a hortobágyi húsos palacsinta sem. Délután mindenki kalandos programot szervezett, amit mindenki nagyon élvezett például: fürdőzés, go-kartozás, bowlingozás, horgászás, kirándulás, vagy éppen városnézés.

Hétfő: A nagy találkozás pillanata! Az olaszok újra láthatták osztálytársaikat, amelynek rendkívül örültek, és egyből elkezdték mesélni miket csináltak a hétvégén. Délelőtt néhány Magyarországon élő olasz mesélt nekik életükről és az általuk látott magyar kultúráról, majd olaszaink ebéd után olasz nyelvű idegenvezetésen vettek részt Bagossi Edit tanárnő kíséretében, ahol megcsodálhatták a Nagytemplomot kívül, belül, felülről, alulról.  Mindezek után ünnepélyes fogadást tartottunk, ahol műsort adtunk magyar és olasz dalok kíséretében egyaránt, majd fent a termünkben vacsoráztunk ezután pedig közösen táncoltunk és énekeltünk.

Kedd: Az első közös kirándulásos nap! Első helyszínünk Hortobágy volt. A vadaspark nagyon tetszett nekik. Igazán édesnek találták a kisállatokat. Ezek után beleleshettek egy fazekas életébe, majd részesei lehettek egy csikós bemutatónak, hagyományos szekerekről nézve.

Szerda: Hagyományőrző nap! Ma megmutattuk nekik hogyan kell csutkából fonni és nemezelni majd bevezettük őket a néptánc alapjainak rejtelmébe. A közös tánc elnyerte a tetszésüket, de a kedvencük a kürtöskalács sütése volt, no meg a pörkölt. Vacsora után az osztály profi néptáncosai átlagon felüli műsorral szórakoztatták olasz vendégeinket.

Csütörtök: Ez volt a modern nap! Erdőspusztára vittük őket kirándulni. Először szekereztek, majd dodzsemeztek, majd 9D-s mozit néztek. Délután szabad program volt. A társaság a családjaiknál ütötte el az időt karaoke-val és egyéb mókás elfoglaltsággal.

Péntek: Projekt és búcsú nap! Reggel a National Instruments-ben kirándultak ahol kaptak csinos sárga kezeslábast és megfigyelhették milyen is egy gyárban dolgozni. Ebéd után visszatértek az iskolába, ahol a magyarokkal vegyülve prezentációkat csináltak a hét eseményeiről. A prezentációk bemutatása rendkívül érzékenyen érintett mindenkit. A teremben fogadás keretében vacsoráztunk. Vacsora után átöltöztünk és indultunk a búcsú buliba. A búcsú bulit az Egyetemen tartottuk egy Koli klub nevű helyen, ahol csocsóztunk, karaokéztünk, énekeltünk és önfeledten táncoltunk.   Az utolsó busszal mindenki hazaesett és ágyba zuhantunk egytől-egyig.

Szombat: A búcsú napja! Sok sírás és ölelés közepette elbúcsúztunk olasz barátainktól a reptéren és napokon át tartó hiányérzettel konstatáltuk, hogy vissza akarjuk kapni fogadott „gyerekünket” !

U.I.: Várjuk a május 17-ét, hogy viszontláthassuk őket és új helyeket is láthassunk!

Szerző: az Ady Endre Gimnázium 9.D osztálya